A Csecsemő mozgásfejlődése

  • 0 comments

A mozgásfejlődés a csecsemőknél és vele együtt az idegrendszer fejlődése szigorú hierarchia szerint valósul meg.

Születéskor az agyban már kialakult mindazon sejtek túlnyomó többsége, melyekkel életünk során rendelkezünk, mégis az agy térfogata a négyszeresére növekszik a felnőtté válásig.

Az agykéregben az akaratlagos mozgásokért felelős mozgatókéreg megy át először jelentős fejlődésen. Ezen belül azok a sejtek az elsők, melyek a fejtartást, a karokat és a törzset vezérlik. A lábak mozgásait szabályozó terület a második évben válik teljesen éretté.

A tapintás, hőmérséklet és a testhelyzet érzékelési képességek a méhen belüli időszak korai szakaszában fejlődnek ki. Ezek a képességek fontosak az életben maradás szempontjából. Az egész testet tapintási receptorok borítják, ezek a tanulás fontos csatornái.

Az első hónapokban a száj, az ajkak, a nyelv adják az elsődleges tapintási információkat a csecsemő számára.

Aztán bevonódnak a kezek, a kezek összekapcsolódnak szájjal, aztán a tapintási reakciók továbbterjednek a lábra és végül az egész testre. Tehát itt is, mint az idegrendszer fejlődésénél megfigyelhető a fejtől a lábak felé haladó irány.

A teljes érzékelő rendszer segítségével szerzünk információkat a külvilágról és saját testünkről. Az egészséges és időre születő újszülött minden érzékszerve működik, de nem mindegyik egyformán érett.

Három hónapos kor körül viszonylag érettnek tekinthetők a tapintásért, látásért és hallásért felelős kérgi területek. A homloklebeny számos akaratlagos és tervezést igénylő viselkedés végrehajtását irányítja, a csecsemőkorban kezd működni, és fejlődése végigkíséri az egész gyermekkort.

A koordinációs képességek az idegrendszer fejlettségétől függően, egyrészről a különböző izomcsoportok egyidejű, összerendezett mozgását jelentik, másrészről a környezethez, a téri viszonyokhoz, társakhoz, tárgyakhoz való alkalmazkodást.

A csecsemőkori mozgásminták ismételgetése, állandó gyakorlása a leghatékonyabb módszer a központi idegrendszer különböző részeinek összehangolásához. Ezek a mozgássorozatok segítik az idegpályák kialakulását és az idegrendszer folyamatos fejlődéséhez vezetnek.

A fizikai állóképesség, ügyesség, az izmok, izületek megfelelő működése is ebben a folyamatban tökéletesedik. A gyermekek ezt előbb spontán reflexes mozgásokkal, később egyre többféle szándékos mozgással hajtják végre. A mozgások kinesztetikus információkat küldenek az agyba, ezáltal alakítják ki a testről alkotott tudást.

Az idegrendszer érése és differenciálódása a mozgásfejlődés hatására történik, ez a fejlődés újabb mozgásformák megjelenését eredményezi, ami cirkuláris reakcióként visszahat az idegrendszer fejlődésére.

Ha kimaradnak vagy felcserélődnek egyes lépések, vagy nincs elegendő tér és lehetőség a gyakorlásra, akkor hibák csúszhatnak a fejlődésbe. Az idegrendszer egyes területei alulszervezetté válnak, amelynek következményei leginkább az óvodában, iskolában jelennek meg tanulási nehézségek, viselkedési zavar formájában.

 

Share Social